A bölcsesség nem ugyanaz, mint az intelligencia, és nem is növekszik feltétlenül az évek múlásával. Miért nem nevezik bölcsnek Joe Bidont, míg szinte mindenki bölcsnek tartja a Dalai lámát? Mi a különbség köztük?
Az intelligencia inkább a tudásról szól: mi az amit megtanultunk és arról, illetve mire képes az agyunk a logikus gondolkodást és probléma-megoldást tekintve.
Robert Sternberg, amerikai pszichológus professzor, sok éve tanulmányozza a bölcsességet. Ezt állítja:
A bölcsesség túlmutat az intelligencián. Bölcsesség az, amikor az intelligenciádat és a tapasztalataidat mások és a társadalom javára hasznosítod.
Robert Sternberg
Fontos hozzá az elemzési, logikus, kreatív, és gyakorlati képesség is, de még fontosabb, hogy mit teszel ezekkel a képességekkel. Az a szándékod, hogy a saját érdekeidet minél jobban érvényesítsd velük, vagy az, hogy mások szükségleteit is szolgáld? Figyelembe veszed a közösség és a társadalom igényeit is?
A témát vizsgáló kutatók egyetértenek: a bölcsesség része az együttérzés, de az is, hogy nyitottak vagyunk, és a világra és a többi emberre pozitívan tekintünk.
A hollandiai szociálpszichológus, Roos Vonk így fogalmaz:
Minél több együttérzéssel rendelkezel magad és mások iránt, annál bölcsebbé válhatsz. (… ) Az önmagunkkal szembeni együttérzés pedig azt jelenti, hogy elfogadjuk, hogy nem vagyunk tökéletesek.
Roos Vonk
Ezért szerinte egyébként talán túl sokat is beszélünk arról, hogy növeljük az önbizalmunkat és az intelligenciánkat, miközben jobb, ha inkább a bölcsességünkön dolgozunk. Ráadásul a világ mai problémáinak megoldásához, mint a COVID, a migráció vagy a klímaváltozás, egyértelműen több bölcs vezetőre és emberre van szükség. Tehát nekünk és a világnak is jó, ha dolgozunk ezen.
De hogyan válhatunk bölcsebbé? Miként lehet ezen dolgozni?
Habár sokan úgy gondolják, hogy a tapasztalat bölcsességet ad, az nem jön egyszerűen az évekkel: a kutatók nem találtak erős összefüggést az életkor és a bölcsesség között. Akkor mi a titok? Számos pszichológus és szociológus kutató próbálja megérteni, hogy milyen társadalmi, érzelmi és kognitív folyamatokat hogyan alakítják a tudást és a tapasztalatot bölcsességgé.
Dieneke Kroesbergen aki a University of California „The Science of Happiness” csoport oktatója volt évekig, ezt javasolja a bölcsességünk növeléséhez – életkortól függetlenül:
- Ismerd meg magad! – ehhez segíthet egy coach vagy a könyv: Az ÉN térKÉPem (16+) (enterkepem.hu)
- Lassíts le! Ahhoz, hogy a tapasztalatokból levonhassuk a következtetéseket és bölcsességünk forrásává válhassanak, idő kell. Jó tehát, ha lelassítasz és tudatosabban éled meg a dolgokat, és még az átgondolásra is szakítasz időt.
- Törölj ki dolgokat a naptáradból! – főként olyasmit, amit amúgy sem annyira szeretsz csinálni. Minél inkább a személyiségedhez és értekrendedhez illeszkedő dolgokkal töltöd az időt, annál többet fogsz tanulni is belőlük.
- Légy kíváncsi a saját világodon kívüli emberekre és dolgokra! Csinálj rendszeresen valamit a szokásostól eltérően: például más útvonalon menj haza, egyél olyasmit amit nem szoktál, olvass egy újságot, amit egyébként legszívesebben kézbe sem veszel stb., és kerülj kapcsolatba olyan emberekkel, akik nem tartoznak a társadalmi köreidbe /csoportjaidba!
- Fejleszd az együttérzésre való képességedet! Mielőtt ítélkeznél mások felett, tölts időt azzal, hogy megvizsgálod, mennyire is igazak a másokról vagy egy-egy helyzetről kialakított gondolataid! Légy kedves idegenekkel is!
Remekül illik befejezésül Az ÉNtérkÉPem kötetben az első fejezet bevezetésénél megjelenő Artisztotelész idézet, hiszen rímel Kroesbergen 1. pontjára:
Forrás: Maakt succes gelukkig? Een interview met Dineke Kroesbergen MSc. – The Happy Lab
