Mindenki boldog és egészséges szeretne lenni. A boldogság képlete nem univerzális, de egy biztos: a hála fontos összetevője. Ez többszörösen bizonyított és mára köztudott tény. Mit mond a pszichológia és a tudomány a hálaadásnak arról az oldaláról, amikor másoknak vagyunk hálásak valami konkrét tettért? Az is boldogabbá tesz vajon?
Az ÉNtérKÉPem kötetben ezt olvashatod a HÁLAADÁS témánál Az ÉN térKÉPem (16+) könyv:ben:
Hálásnak lenni az egyik legegyszerűbb módja annak, hogy jobban érezzük
Horváth Ria – SÁgodi-Sturm Hajni: Az ÉNtérKÉPem
magunkat.
A kutatások szerint mindeképp jót tesz nekünk, ha hálásak vagyunk valakinek valamiért. Úgy tűnik, mindegy, hogy miért: azért mert épp kimentett minket fuldoklás közben a vízből és így a halál szájából hozott vissza, vagy pedig csak azért mert épp elvitte a kutyánkat sétáltatni, amikor nem volt időnk rá. Mindkét esetben a hála érzése pozitív érzelmeket generál bennünk, amit már több kutatás eredménye is bizonyított.
A Michigen University-n végzett felmérésben például egyetemistákat kértek meg, hogy írjanak egy köszönő levelet valakinek, akinek valamiért hálásak voltak, de ezt még nem köszönték meg neki. A levél írása előtt és után is megkérdezték, hogyan érzik magukat, és egyöntetűen MINDENKI BOLDOGABBNAK ÉREZTE MAGÁT a levél írása után.
Robert Emmons a University of California hálakutató professzora azt találta, hogy ha valakinek megköszönjük, amikor az érdek nélkül tett valamit értünk, az a saját önbizalmunkat is növeli. Ezt állítja:
Csak a tény, hogy valaki saját érdek nélkül tesz értünk valamit, önmagában bizonyíték számunkra, hogy mi értékesek és különlegesek vagyunk.
Robert Emmons
A hálánk kimutatása nemcsak jót tesz az önértékelésünknek és az érzelemeinknek tesz jót, hanem még a kapcsolatainkat is javítja. Hogyan? Amikor észrevesszük, hogy a másik érdek nélkül segít, ez tudatosítja a jótett tényét, sőt emiatt még mi is hajlandóbbak leszünk másoknak segíteni. Ezt is kutatás bizonyította, amely során azt találták, hogy a hálát érző emberek többet voltak hajlandók másoknak tenni – akár ismeretleneknek is, nemcsak az ő jótevőjüknek.
Érdekes módon ez a kapcsolatainkra vonatkozó pozitív hatás még akkor is érvényesül, ha nem nyilvánítjuk ki a hálánkat. A már említett Robert Emmons azt találta, hogy még ha megtartjuk magunknak a hálás gondolatainkat, akkor is javul a kapcsolatunk a másikkal. Szerinte ez azért lehetséges, mert ha hálásak vagyunk egy érdekmentes jótettért, ráébredünk, hogy mennyire értékes számunkra a másik, és ezért aztán jobban bánunk vele. Ami miatt aztán a másik is kedvesebb lesz hozzánk, és így máris egy pozitív spirálba kerül a kapcsolatunk egymással.
Akkor mennyire számít a hála kifejezése és annak módja ahhoz, az említett pozitív hatások bekövetkezzenek?
Sonja Lyubomirski szintén a University of California kutatója, és egész könyveket írt a boldogságról. Ezekben ír a hálásság szerepéről. Arról is ír, hogy alapvetően mindegy, hogy hogyan fejezzük ki a hálánkat: megköszönjük szóban, levelet írunk, elvisszük vacsorázni, vagy netán nyilvános beszédben ismerjük el a jótetteit. Mindez segít ahhoz, hogy mi jobban érezzük magunkat. Tehát már a hálalevél megírása is jó érzésekkel tült el, függetlenül attól, hogy feladjuk-e a levelet. Bár azt is megjegyzi, hogy a kutatási eredmények alapján ránk is az van a legnagyobb hatással, ha magunk felolvassuk a másiknak a hálánkat kifejező szavakat, mert az igazi kapcsolódás mindig a legnagyobb löketet adja a pozitív érzelmeknek.
A lényeg szerinte a következő:
Így vagy úgy, de tudatosítanunk kell magunkban a másik jótettét. Aztán emlékeztetnünk kell magunkat arra, amit a másik tett és tesz értünk, mert az agyunk nem arra van programozva, hogy magától észrevegye a jót.
Sonja Lyubomirski
A fenti tények miatt is került be a hálaadás az ÉNtérKÉPem könvek mindkét verziójába. Ezt írjuk Az ÉNtérKÉPemben ennél a témánál:
A hálaadástól nemcsak pillanatnyilag érezzük jobban magunkat, de hosszú távon is egészségesebbek és boldogabbak leszünk általa. Agyunk inkább a problémák és veszélyek észrevételére van beállítva. Ezért tudatosan kell dolgoznunk azon, hogy a jót is észrevegye.
Horváth Ria – Ságodi Hajni: Az ÉNtérKÉPem
Természetesen a fentiekre rímelő feladatot is kapnak a könyv olvasói:
Ezt a feladatot egyébként már sok felnőtt kliensemnek is feladtam. Van amikor arra kérem őket az első felfedező coaching ülés után, hogy gondolkodjanak el, ki(k) az(ok), aki(k) a legjobban befolyásolta(k), azt, hogy ki és mi lett belőlük, és segítették őket a jó tulajdonságaik kialakításában, eredményeik elérésében. Ezeknek írjanak levelet, amiben kifejezik miben, hogyan befoyásolták őt az élete során az adott személy és ezért milyen hálás, mit jelent mindez számára.
Miután elvégzik a feldatot, szinte kivétel nélkül különleges élményről, sokszor könnyekkel teli közelkerülésről, sőt néha még eufórikus élményről is beszámolnak.
Te kinek írsz majd levelet? És mikor olvasod fel?
Forrás: Könyv: Hogyan legyünk boldogok? (Sonja Lyubomirsky) (libri.hu)
