A hála pszichológiája: egy olcsó és egyszerű mód ahhoz, hogy egészégesebbek és boldogabbak legyünk

Mindenki boldog és egészséges szeretne lenni. A boldogság képlete nem univerzális, de egy biztos: a hála fontos összetevője. Ez többszörösen bizonyított és mára köztudott tény. Mit mond a pszichológia és a tudomány a hálaadásnak arról az oldaláról, amikor másoknak vagyunk hálásak valami konkrét tettért? Az is boldogabbá tesz vajon?

Az ÉNtérKÉPem kötetben ezt olvashatod a HÁLAADÁS témánál Az ÉN térKÉPem (16+) könyv:ben:

Hálásnak lenni az egyik legegyszerűbb módja annak, hogy jobban érezzük
magunkat.

Horváth Ria – SÁgodi-Sturm Hajni: Az ÉNtérKÉPem

A kutatások szerint mindeképp jót tesz nekünk, ha hálásak vagyunk valakinek valamiért. Úgy tűnik, mindegy, hogy miért: azért mert épp kimentett minket fuldoklás közben a vízből és így a halál szájából hozott vissza, vagy pedig csak azért mert épp elvitte a kutyánkat sétáltatni, amikor nem volt időnk rá. Mindkét esetben a hála érzése pozitív érzelmeket generál bennünk, amit már több kutatás eredménye is bizonyított.

A Michigen University-n végzett felmérésben például egyetemistákat kértek meg, hogy írjanak egy köszönő levelet valakinek, akinek valamiért hálásak voltak, de ezt még nem köszönték meg neki. A levél írása előtt és után is megkérdezték, hogyan érzik magukat, és egyöntetűen MINDENKI BOLDOGABBNAK ÉREZTE MAGÁT a levél írása után.

Robert Emmons a University of California hálakutató professzora azt találta, hogy ha valakinek megköszönjük, amikor az érdek nélkül tett valamit értünk, az a saját önbizalmunkat is növeli. Ezt állítja:

Csak a tény, hogy valaki saját érdek nélkül tesz értünk valamit, önmagában bizonyíték számunkra, hogy mi értékesek és különlegesek vagyunk.

Robert Emmons

A hálánk kimutatása nemcsak jót tesz az önértékelésünknek és az érzelemeinknek tesz jót, hanem még a kapcsolatainkat is javítja. Hogyan? Amikor észrevesszük, hogy a másik érdek nélkül segít, ez tudatosítja a jótett tényét, sőt emiatt még mi is hajlandóbbak leszünk másoknak segíteni. Ezt is kutatás bizonyította, amely során azt találták, hogy a hálát érző emberek többet voltak hajlandók másoknak tenni – akár ismeretleneknek is, nemcsak az ő jótevőjüknek.

Érdekes módon ez a kapcsolatainkra vonatkozó pozitív hatás még akkor is érvényesül, ha nem nyilvánítjuk ki a hálánkat. A már említett Robert Emmons azt találta, hogy még ha megtartjuk magunknak a hálás gondolatainkat, akkor is javul a kapcsolatunk a másikkal. Szerinte ez azért lehetséges, mert ha hálásak vagyunk egy érdekmentes jótettért, ráébredünk, hogy mennyire értékes számunkra a másik, és ezért aztán jobban bánunk vele. Ami miatt aztán a másik is kedvesebb lesz hozzánk, és így máris egy pozitív spirálba kerül a kapcsolatunk egymással.

Akkor mennyire számít a hála kifejezése és annak módja ahhoz, az említett pozitív hatások bekövetkezzenek?

Sonja Lyubomirski szintén a University of California kutatója, és egész könyveket írt a boldogságról. Ezekben ír a hálásság szerepéről. Arról is ír, hogy alapvetően mindegy, hogy hogyan fejezzük ki a hálánkat: megköszönjük szóban, levelet írunk, elvisszük vacsorázni, vagy netán nyilvános beszédben ismerjük el a jótetteit. Mindez segít ahhoz, hogy mi jobban érezzük magunkat. Tehát már a hálalevél megírása is jó érzésekkel tült el, függetlenül attól, hogy feladjuk-e a levelet. Bár azt is megjegyzi, hogy a kutatási eredmények alapján ránk is az van a legnagyobb hatással, ha magunk felolvassuk a másiknak a hálánkat kifejező szavakat, mert az igazi kapcsolódás mindig a legnagyobb löketet adja a pozitív érzelmeknek.

A lényeg szerinte a következő:

Így vagy úgy, de tudatosítanunk kell magunkban a másik jótettét. Aztán emlékeztetnünk kell magunkat arra, amit a másik tett és tesz értünk, mert az agyunk nem arra van programozva, hogy magától észrevegye a jót.

Sonja Lyubomirski

A fenti tények miatt is került be a hálaadás az ÉNtérKÉPem könvek mindkét verziójába. Ezt írjuk Az ÉNtérKÉPemben ennél a témánál:

A hálaadástól nemcsak pillanatnyilag érezzük jobban magunkat, de hosszú távon is egészségesebbek és boldogabbak leszünk általa. Agyunk inkább a problémák és veszélyek észrevételére van beállítva. Ezért tudatosan kell dolgoznunk azon, hogy a jót is észrevegye.

Horváth Ria – Ságodi Hajni: Az ÉNtérKÉPem

Természetesen a fentiekre rímelő feladatot is kapnak a könyv olvasói:

Ezt a feladatot egyébként már sok felnőtt kliensemnek is feladtam. Van amikor arra kérem őket az első felfedező coaching ülés után, hogy gondolkodjanak el, ki(k) az(ok), aki(k) a legjobban befolyásolta(k), azt, hogy ki és mi lett belőlük, és segítették őket a jó tulajdonságaik kialakításában, eredményeik elérésében. Ezeknek írjanak levelet, amiben kifejezik miben, hogyan befoyásolták őt az élete során az adott személy és ezért milyen hálás, mit jelent mindez számára.

Miután elvégzik a feldatot, szinte kivétel nélkül különleges élményről, sokszor könnyekkel teli közelkerülésről, sőt néha még eufórikus élményről is beszámolnak.

Te kinek írsz majd levelet? És mikor olvasod fel?

Forrás: Könyv: Hogyan legyünk boldogok? (Sonja Lyubomirsky) (libri.hu)

Thanks!: How Practicing Gratitude Can Make You Happier: Emmons, Robert: 9780547085739: Amazon.com: Books

Szóljon hozzá!

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.