Mit tanulhatunk a hollandoktól egy kevésbé stresszes karácsonyért?

Magyarországon már arról cikkeznek, hogy

A karácsonyi stressz korunk egyik valós kórtünete.

Karácsonyi stressz – LELKI TITKAINK Mentálhigiénés Stúdió – Magazin

Decemberben mindenki erről beszélget, és cikkek tv- és rádióműsörök sora szól arról, hogy a karácsony közeledtével mindenki rohan, aggódik, stresszel. Ki kell találni és meg kell venni az ajándékokat, be kell szerezni a karácsonyfát (és milyen legyen az idén? mű? olcsó? drága? netán gyökeres?), el kell dönteni kihez mikor megyünk (tavaly a nagypapinál kezdtünk, most akkor a másik nagyszülők legyenek előbb? vagy az idén hívjunk ide mindenkit?). Nem is beszélve a menü kitalálásáról és a sütés-főzéshez tartozó millió dologról. Mert ugye a béke és a szeretet ünnepén az ebédnek-vacsorának is tökéletesnek kell lennie…

Vagy mégsem kell hogy így legyen?

Én 17 éve élek Hollandiában és azt kell mondjam: Nem, nem KELL így lennie. Elmesélem, milyen a karácsony holland módra. Hátha valaki inspirációt kap belőle, és most még időben áttervezi a december második felét és a karácsonyi ünneplés előkészületeit. Nézzük csak!

Ajándék vásárlás

Először is csak a családok fele vásárol egyáltalán karácsonyi ajándékot. Tehát a másik fele egészen pontosan 0 órát tölt ezzel a feladattal és 0 eurót költ erre. De akkor nem kapnak a szegény holland gyerekek ajándékot? De igen, csak az ajándékozás sokkal jellemzőbb az ott is ünnepelt Mikulás (Sinterklaas) alkalmával. Pár évtizede még mindenki csak akkor ajándékozott, mivel a karácsonyt inkább a hithez kapcsolódó ünnepnek tekintették, és a református gondolkodásnak megfelelően azt tartották, hogy az anyagi dolgok keverése az ihlet pillanataival nem jó ötlet. Amikor a holland férjem gyerek volt, ő a karácsonyfán kívül abból vette észre, hogy karácsony van, hogy kétszer mentek templomba aznap.

A december 5-i Sinterklaas (Mikulás) ajándékozás nemcsak azért más, mert nem az évvégi ünnepre esik, hanem az is érdekes, hogy sokkal jobban használják arra, hogy személyessé tegyék az ajándékot és alkalmat teremtenek együtt nevetésre és személyre szóló üzenetek adására. Hagyományosan csak családban ünneplik a Mikulást, aránylag nagy ajándékot vásárolva, csakúgy mint karácsonykor nálunk. Az ajándékozást azzal teszik személyessé, hogy készítenek “Surprise-t” (meglepetés), ami tulajdonképpen az ajándék különleges, ötletes, vicces becsomagolása. Ez a csomagolás az ajándékot kapóról árul el valamit, mint az alábbi példák mutatják: apa szeret golfozni, anya imádja a kávét, a fiú focizik, a kamaszlány pedig állandóan a tükör előtt szépítkezik. Ennek elkészítése egyébként elég hosszas folyamat is lehet, de pénzbe általában nem kerül, mert igyekeznek hulladék vagy maradék, otthon fellelhető dolgokból készíteni.

Surprise csomagolás, ami mond valamit az ajándékot kapóról

Az így csomagolt ajándékhoz még jár egy Mikulás versike (Sinterklaas gedicht) is. Ezt az ajándékozó írja úgy, mint a Mikulástól jövő üzenetet. Egyszerű rímekben sorolják fel a másik jó és kevésbé jó tulajdonságait, esetleg vágyait és álmait. Ezt az alkalmat sokan kihasználják, hogy finoman, de egyértelműen visszajelzést adjanak a másiknak. Mivel a versikét szokás viccesen is megírni, még együtt is nevet mindenki az ajándék kicsomagolás előtt hangosan felolvasott költeményeken. Természetesen manapság már jobbnál jobb webes oldalak és mobilos alkalmazások segítik a versírásban az alkalmi poétákat. Még én is tudok így verset írni hollandul! Amint a gyerekek kezdenek felnőni, már nem a szülők vesznek-csomagolnak mindenkinek, hanem kihúzzák, hogy ki kit ajándékoz meg. Így mindenkinek csak egy ajándékot kell kitalálnia, megvennie, Surprise-be csomagolni és versikét fabrikálni hozzá.

Karácsonykor egyébként már nem az addigra hajóján Spanyolországba (!) rég visszatért Sinterklaas hozza az ajándékokat a gyerekeknek, hanem a Kerstman, aki már megfelel a nálunk is ismert Télapónak, vagy az amerikai Santa Claus-nak. A karácsonyi meglepetés valóban apró, hiszen a nagyobb dolgokat már megkapták december 5-én.


Karácsonyfa

Persze szépen feldíszített karácsonyfája (kerstboomja) a legtöbb családnak van. De ezt már december elején, Sinterklaas után felállítják. Ennek több előnye is van! Egyrészt a fa vásárlása és feldíszítése nem karácsonyra esik, hanem sokkal előbb sor kerül rá. Mivel nincs szabály, hogy melyik nap kell megtenni, akkor kerül rá sor, amikor a családnak van kedve és ideje rá. Ez azt is jelenti, hogy maga a faállítás egy kellemes hétvégi családi program, mindig együtt a gyerekekkel. Mi általában egy december eleji vasárnap délután készítünk forralt bort, elindítjuk a kedvenc spotify karácsonyi gyűjteményt, és kellemesen, nem sietve, kapkodva, hanem kiélvezeve az együttlétet, díszítjük a fát. Ráadásul így több hétig élvezhetjük a fát, és nem csak az egy hetes ünnepet teszi fényesebbé, hanem a sötét és hideg decembert elejétől végéig hangulatosabbá varázsolja.

Még egy érdekes, gyakorlatias, de ugyanakkor igen kreatív szokás a karácsonyfa leszedéséhez kapcsolódik. Ekkor a fákat mindenki kiteheti bizonyos napokon az utcára. Azt a gyerekek néhány önkormányzatnál elvihetik egy gyűjtőhelyre és ott pénzt kapnak, vagy más kis dolgot, mint például uszoda belépőt érte. Vagy olyan környék is van, ahol a gyerekeknek szerveznek karácsonyfa égetést, felnőtt felügyelettel természetesen.

Utcára tett karácsonyfa, amit a gyerekek vagy az önkormányzat visz el

Ünnepi vacsora

Míg a Mikulás itt inkább a szűkebb családról és főleg a gyerekekről szól, a karácsony gyakran csak barátokkal eltöltött kellemes vacsorákat jelent. Persze azért van aki meglátogatja a nagyszülőket, vagy meghívja őket, de ez nem is mindenkire igaz.

Mit főznek a hollandok a különböző karácsonyi napokra?

December 24-én még nincs semmilyen ünneplés, az olyan munkanap mint a többi, az ahhoz tartozó sima hétköznapi vacsorával. Karácsonyra nincs igazán hagyományos menü, hanem december 25.-én és 26.-án az összejövetelek alkalmával szokás az úgynevezett “gourmetten”. Ez egy asztali készüléken való sütögetést jelent. Ehhez általában egyébként az üzletekben kapható, teljesen előkészített, a hűtőből az asztalra tehető dolgokat használják, ami minden lehet, hal, rák, csirke, marha, sertés, zöldség stb.

Mennyi az előkészületi idő ehhez? Ha lassan vásárolunk, akkor 1-2 órát is kitehet, de meg lehet rendelni természetesen házhozszállítással is. Ezen kívül sok előkészület nincs igazán. A “főzést” pedig mindenki maga intézi ,mivel mindenki saját magának sütögeti ki, amit szeret. Ezzel megoldódik az is, hogyha a családtagok más-más kedvenc étellel rendelkeznek, mivel mindenfélét lehet kis és nagyadagokban is kapni.

A karácsonyhoz még sok más, főként édes finomság is tartozik, mint a karácsonyi fánk (oliebollen) vagy a kalács (kerststol). Mind nagyon finom és az üzletben, vagy speciális karácsonyra időlegesen, az utcán fellállított eladóhelyeken szerzik be a családok.

Azért megjegyzem, hogy a hollandok töltik szinte a legkevesebb időt az egész világon ételkészítéssel. Egész évben, nemcsak karácsonykor.

Hát igen, a hollandok gyakorlatias emberek.

Hogy lehetne ilyet Magyarországon, ahol millió elvárás és szokás másként diktálja?

A mi magyarországi nagycsaládunkban így csináljuk: már több mint tíz éve, amikor kezdtek nagyobbak lenni a gyerekek, elhatároztuk, hogy mi felnőttek nem veszünk egymásnak és egymás gyerekeinek ajándékot. Inkább azt a pénzt, amit arra szánnánk, arra használjuk, hogy a karácsonyi napokon elmegyünk családilag 2-3 napra egy (wellness) hotelbe. Ezzel nemcsak az ajándék körüli stresszt, hanem a főzéssel járó rohanást is megspóroljuk! Nem kerül ez túl sokba? Mi azt tapasztaljuk, hogy ha minden költséget (ajándék és étel-ital ára, a beszerzésre fordított idő, parkolási díj stb) összeadunk, akkor nem kerül többe, mint az otthon, rohanva eltöltött idő. Így még sok-sok beszélgetésre is van idő természetesen az együt töltött napok alatt, és ráadásul több részét is megismertük a gyerekekkel így kis hazánknak, mivel igyekszünk más-más helyekre eljutni. Voltunk már Sopronban, Egerben, Lillafüreden, de még Cegléden is így.

Hogyan lehet a számunkra a legmegfelelőbb döntést meghozni?

Kezdjük az értékrendünk felsorolásával, és az is segít ha meghatározzuk a saját és a családtagok szeretetnyelvét (gyakorlat mindkettőhöz Az ÉN térKÉPem (16+) kötetben). Ebből ki fog derülni, hogy az ÉTEL-ITAL fontosabb-e számunkra, mint az PIHENÉS, és hogy például akkor érezzük magunkat szeretve leginkább, ha ajándékot kapunk vagy akkor, ha valaki megosztatlan figyelemmel tölt velünk időt.

Szóljon hozzá!

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.