Önmegvalósítás: Énképtől az ÉN-ig, azaz mi kell ahhoz, hogy úgy érezd, megvalósítottad magad?

Sokat beszélnek az önmegvalósításról, de mi is az? Carl Rogers, a humasztikus pszichológia megalapítója szerint ez nem más mint az ÉNKÉP és az ideális ÉN közti jó illeszkedés.

Nem véletlen, hogy az ÉNtérKÉPem könyvek első kérdesköre az ÉNKÉP, vagyis válaszunk a “ki vagyok?” kérdésre: az érzelmeink, viselkedésünk és tapasztalataink alapján önmagunkról alkotott képünk. Természetesen az ideális ÉN (“ki akarok lenni?”) szintén fontos téma a könyvekben.

Roger szerint a pszichés jólétünket meghatározza, hogy hol tartunk az önmegvalósítás útján. Ez az ő elmélete alapján az alábbi három tényezőn múlik:

  1. az önértékelés
  2. az ÉNKÉP
  3. az ideális ÉN

Akkor vagyunk elégedettek, ha az ÉNKÉPünk, közel áll az idális ÉNhez, vagyis ahhoz, akivé akarunk válni.

Ha kicsi az átfedés az ideális én és az ÉNKÉP között, akkor az alacsony önértékeléssel jár. Ez esetben önbizalomhiánnyal küzdhetünk és nagy valószínúséggel boldogtalanok leszünk.

Ha közeledik ÉNKÉPünk ahhoz, akik szeretnénk lenni, vagyis az ideális ÉNünkhöz, akkor nő az önértékelésünk. Ekkor pozitívabb lesz a hozzáállásunk és elégedettebbek leszünk az életünkkel és önmagunkkal is.

Minél jobban illik az ÉNKÉP ahhoz, amit szeretnénk és elvárunk magunktól, vagyis olyanok vagyunk, mint amilyenek lenni akarunk, annál elégedettebbek leszünk. Roger szerint ez az önmegvalósítás állapota, amikor úgy érezzük, hogy ismerjük a potenciánkat, és ki is hozzuk magunkból a legtöbbet.

Mit lehet tenni, hogy nőjön a átfedés?

Egyrészt növelhetjük az önismeretünket: tisztázva a „mi vagyok én „és „mit tehetek” kérdésekre adott válaszainkat. Sajnos az énfogalmunk nem feltétlenül a valóságot tükrözi! Pedig befolyásolja a viselkedésünket és a világhoz való hozzáállásunket: például ha erősnek és hatékonynak tartjuk magunkat, másképp viselkedünk, mint ha gyengének és ügyetlennek érezzük magunkat. Ráadásul Rogers szerint minden tapasztalatunkat az ÉNfogalmunk alapján értékeljük. Úgy viselkedünk, hogy ne kerüljünk összeütközésbe az önmagunkról alkotott képpel: vagyis azon dolgozunk, hogy bebizonyítsuk, amit hiszünk magunkról. A könyvből a JOHARI-ablek gyakorlat például pont arra irányul, hogy segítsen az ÉNképünket minél jobban közelíteni a valósághoz.

Másrészt realisztikus célok kitűzésével is közelebb kerül az ÉNkép és az ideális ÉN – ehhez persze jó önismeret szükséges! Nem hiába foglaltuk be Az ÉNtérkÉPem kötetben az első fejezet bevezetésénél Artisztotelész mondását:

Forrás: Horváth Ria és Ságodi-Sturm Hajni: Az ÉNtérKÉPem

Bár Roger humanisztikus pszichológia elméletét azóta több kiritika is érte (sokak szerint nem veszi eléggé figyelembe az egyén biológiai adottságait például), de azért azt érezzük, hogy a fentiek igazak: érdemes jobban megismerni magunkat és jól, reálisan meghatározni kivé akarunk válni – majd ezeknek a céloknak megfelelően dolgozni magunkon.

Ha többet szeretnél tudni a könyvekről, akkor Kattints és olvass a könyvekről!

Forrás: Carl Rogers – Wikipédia (wikipedia.org) és 15tetel_rogers.doc (live.com)

Szóljon hozzá!

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.